Nyomtatás

A technológiai fejlődés következtében az internet és az IKT-eszközök manapság szinte bárki számára elérhetőek, a fiatalok körében pedig a használat általánossá, szinte folyamatossá vált. Ennek következtében egyebek mellett átalakultak a fiatalok kommunikációs szokásai, de az online világ okozta veszélyekkel is szembe kell nézniük. Ilyen veszély lehet az internetfüggőség, a megtévesztés, az online zaklatás is.

A páratlanul gyors technológiai fejlődés eredményeként az internet, és azon belül a közösségi média könnyebben elérhető a gyermekek és a fiatalok számára, mint valaha. Ezek az eszközök az életük szerves részévé váltak, szinte minden pillanatban elérhetőek.A digitális médiafogyasztás folyamatosan növekszik a fejlett országokban, és ez az új helyzet a szülők jelentős része, illetve a szakemberek véleménye szerint is aggodalomra ad okot. A kutatók természetesen különböző nézőpontokból közelítenek az új jelenségekhez, de van néhány olyan jellemző, amelyek fontosságában a legtöbbjük egyetért. Az egyik ilyen, hogy az internet a szocializációs ágensek közül is egyre inkább kiemelkedik, erősebb hatással bírhat, mint az egyéb másodlagos szocializációs színterek. Valamennyi szocializációs színtéren előfordulhatnak szocializációs ártalmak így a média által közvetített tartalmak is gyakran válnak ártalomforrássá. Az internethasználat lehetséges veszélyei közéMagyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája a következőket sorolja: tudatos megtévesztés, manipuláció, gyűlöletbeszéd, előítéletek felerősödése, internetfüggőség kialakulása, a valós és virtuális világ keveredése, nemlineáris olvasás miatt olvasási nehézségek, szövegértés nehezített volta, adatbiztonsági kérdések, mediatizált testkultúra, tudatos tartalomválasztás nehézsége, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, digitális szakadék erősödése, kirekesztődés.

Sokak számára az internet fogalma összekapcsolódik a társadalmi kapcsolatok meggyengülésével, az elmagányosodással. A magány különféleképpen definiálható, de mindenképpen negatív élmény, amelyet a valóságban létező, és a kívánatosnak tartott emberi kapcsolatok közötti különbségek okoznak. A magány a társas kapcsolatok, az intimitás és a bizalom hiányából ered, ami nagyrészt megfelel a magány közvélemény által is elfogadott meghatározásának. Az internet ugyan rengeteg lehetőséget kínál arra, hogy kapcsolatot alakítsunk ki másokkal, de az elmagányosodás oka sokkal inkább az interperszonális kapcsolatok elégtelen minősége, nem pedig azok mennyisége. A magányos emberek gyakran jobban meg tudnak nyílni másoknak a kibertérben, mint a való világban, így gyakrabban használják az internetet, és gyakrabban e-maileznek mint mások. Ebből a szempontból igaznak tűnhet az a megállapítás, hogy az internethasználat megoldást jelenthet ezen emberek számára, de a  magányos emberek az alapvető probléma megoldása helyett fordulnak túlzott mértékben az internethez.A közösségi oldalakon összegyűjtött sok száz vagy ezer „barát” természetesen nem feleltethető meg a való életben kialakított barátságoknak (Adler és Kwon, 2002). A legtöbb vizsgálat azt mutatja, hogy az online barátságok minősége rosszabb, mint az offline a barátságoké, ráadásul a kutatók az internethasználat növekedésével párhuzamosan a közösséget összetartó erők gyengülését tapasztalták, ugyanakkor a kérdés mégsem egyszerűen megválaszolható.

Az 1990-es évektől származó korai tanulmányok azt mutatták, hogy az online kapcsolatok nagy része meglehetősen gyenge. Ezek a cikkek azt állították, hogy az online barátságok korlátozottabb hatókörrel rendelkeztek, mint a fizikai közelség által támogatott barátságok. Magyarázatként azt fogalmazták meg, hogy az online barátok fizikailag nem voltak jelen, nem vettek részt az érintettek mindennapi tevékenységeiben, ezért kevésbé voltak képesek megérteni a kommunikáció kontextusát. Emellett az online kapcsolatokban sokszor tematikusak, egy bizonyos témakör köré épülnek, szűkítve ezzel a kommunikáció hatókörét és a támogatás lehetőségét. A kutatási eredményekből tehát azt a következtetést vonták le, hogy az internetes kommunikáció minősége rosszabb, mint az interperszonális interakción alapuló kommunikáció minősége (Lee et al., 2011). Ugyanakkor mindössze három évvel később a nyomon követő kutatások azt mutatták, hogy a negatív hatások nagyrészt eltűntek. Tekintettel arra, hogy az online forrásokból származó társadalmi tőke viszonylag új jelenség, nem meglepő, hogy gyakran ellentmondásos választ kapunk arra a kérdésre, hogy a közösségi média pozitív vagy negatív hatással van-e a barátságokra.

Az internet legnagyobb csapdájának ma sokan azt tartják, hogy sokak élete felett átveszi az irányítást, függőséget okoz. A függőség fogalmát ma sokan csupán negatív fogalomként ismerik, így került be a köztudatba. A  függőség az a minden emberben meglevő elemi és nélkülözhetetlen szükséglet, amely arra irányul, hogy kapcsolatban álljunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az élet kínál. Az emberi függőség felismerése annak, hogy „nem vagyunk elégségesek önmagunk számára”. Minden élőlény valamilyen szinten függő: függ valamitől, valakitől. Két olyan formája van, amely meghatározza létünket: ezek lehetnek egészséges vagy beteges függőségek. Mindaz, ami előremozdít, segít megőrizni lelki és testi egészségünket, segít abban, hogy átéljük a legjelentősebb, legértékesebb tapasztalatokat, az nem beteges függőség.  Ám minden más valósághoz hasonlóan a függőségnek is megvan a negatív vetülete: függőnek lenni azt jelenti, hogy törékenyek, tehetetlenek, szükséget szenvedők vagyunk. Olykor igen könnyű kitölteni ezt az űrt. Ez egyáltalán nem tünteti el a problémát, sokkal inkább elmérgesíti, lépésről lépésre kioltva az emberben az életkedvet. A függőség akkor válik rosszindulatúvá, betegessé, sőt patologikussá, amikor meggátolja lehetőségeit, és komoly veszélyt kezd jelenteni az egészségre nézve.

A világháló-függőség értelmezése eltér a hagyományos függőségek értelmezési modelljeitől, egyfajta új függőséggel nézünk szembe, amelynek mibenléte számos újfajta értelmezési nehézséget hoz elő. Sok neves nyugati egyetem vizsgálta a jelenséget, főleg a fejlettebb kelet-ázsiai területeken, ahol ez a fajta függőség nem egy drámai esethez is vezetett már. Az eredmények értelmezésében még ma is számos kérdés osztja meg a kutatókat. Már az is mutatja a jelenség értelmezésének nehézségét, hogy számos tanulmány eltérő véleményt formál azzal kapcsolatosan, mi a lényege a vizsgált jelenségnek, hisz az eddig alkalmazott fogalmak a virtuális valóság tereiben érvényüket veszítik.

Az 1990-es évektől származó korai tanulmányok azt mutatták, hogy az online kapcsolatok nagy része meglehetősen gyenge. Ezek a cikkek azt állították, hogy az online barátságok korlátozottabb hatókörrel rendelkeztek, mint a fizikai közelség által támogatott barátságok. Magyarázatként azt fogalmazták meg, hogy az online barátok fizikailag nem voltak jelen, nem vettek részt az érintettek mindennapi tevékenységeiben, ezért kevésbé voltak képesek megérteni a kommunikáció kontextusát. Emellett az online kapcsolatokban sokszor tematikusak, egy bizonyos témakör köré épülnek, szűkítve ezzel a kommunikáció hatókörét és a támogatás lehetőségét. A kutatási eredményekből tehát azt a következtetést vonták le, hogy az internetes kommunikáció minősége rosszabb, mint az interperszonális interakción alapuló kommunikáció minősége.

Ugyanakkor mindössze három évvel később a nyomon követő kutatások azt mutatták, hogy a negatív hatások nagyrészt eltűntek. Tekintettel arra, hogy az online forrásokból származó társadalmi tőke viszonylag új jelenség, nem meglepő, hogy gyakran ellentmondásos választ kapunk arra a kérdésre, hogy a közösségi média pozitív vagy negatív hatással van-e a barátságokra. A közösségi oldalak használata és a társadalmi tőke megléte között pozitív kapcsolat mutatható ki.

A fiatalokat fenyegető online kockázatok egyik speciális területe az online játékok negatív hatása, amely gyakran együtt jár a társadalmi interakciók hiányával, illetve az online játékhasználók gyakran mutatnak a társas kapcsolatok szempontjából kóros viselkedésformákat. Az internethasználat segítheti az egyéneket a magányból való kilábalásban. De újra hangsúlyoznunk kell, hogy az online játékok és a túlzott internethasználat egyaránt a probléma elől való menekülésben segít, és nem nyújtanak valódi megoldásokat az egyének számára.

A folyamatos online jelenlét nagyon fontos a fiatalok számára, és ez ma könnyen megvalósítható, a mindennapjaink része. A folyamatos elérhetőség azonban új problémákat is felvet a már említett szociális kockázatok mellett, mégpedig a túl sok képernyő előtt töltött időt (vagyis az ajánlott napi 2 órát meghaladó időt). 2011-es becslések szerint a gyermekek egy órával kevesebbet aludtak éjszakánként, mint a 20. század elején, és egyre nagyobb hányaduk küzd alvási problémákkal. Közismert, hogy mennyire fontos az alvás a gyermekek számára, az elégtelen éjszakai alvás fizikai és mentális problémákat is okozhat. Az új, és nem túl meglepő eredmények azt mutatják, hogy összefüggés van az alvás időtartama, és a képernyő előtt töltött idő között, a túl rövid alvás másnap fáradtsághoz, és sok esetben még több képernyő előtt töltött időhöz vezet.

Az alváshiány mellett a kutatók évtizedek óta foglalkoznak a képernyő előtt töltött idő további negatív hatásaival. Míg korábban a televízió nézés volt a fő probléma, napjainkban a gyerekek még több időt töltenek számítógép előtt és videojátékokkal. Az elhízás és a képernyő előtt töltött idő közötti kapcsolat is könnyen belátható, a számítógép előtt fogyasztott élelmiszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatalkori elhízáshoz. Hasonlóképpen összefüggnek a túlzott számítógép-használattal a szív-és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a megnövekedett koleszterin szint. A legfrissebb tanulmányok azt is hangsúlyozzák, hogy a látáskárosodás is összefügg a szabadban töltött idő csökkenésével, és a különböző számítástechnikai eszközök túlzott használatával, minél kevesebb időt tölt egy gyermek a szabadban, annál nagyobb az esélye, hogy rövidlátóvá váljon. Hasonló kapcsolatokat találtak az ortopédiai betegségek és az folyamatos üléssel járó tevékenységek között, különösen, ha a gyermekek kézben tartható eszközöket, mobiltelefont, tabletet használnak.

Találatok: 16143